Angyalföldön még ma is akadnak olyanok, akiknek a Szent László út hallatán automatikusan a régi név ugrik be: Mautner Sándor utca. Nem véletlenül. A XIII. kerület egyik leghosszabb útvonala 1953-tól egészen 1990-ig viselte ezt a nevet.
De ki volt Mautner Sándor, és miért éppen róla nevezték el Angyalföld egyik fontos útját?
A kérdés azért is érdekes helytörténeti szempontból, mert a régi név nyomai nem tűntek el teljesen. A Szent László út egyes házain még napjainkban is felfedezhetők a régi Mautner Sándor utcai táblák. Budapest Főváros Levéltárának friss kutatása pedig minden eddiginél részletesebben tárta fel a névadó életét – és közben kiderült, hogy nem minden állja meg a helyét abból, amit évtizedeken keresztül írtak róla.
Egy név, amely összeforrt Angyalfölddel
1953-ban döntöttek arról, hogy a korábbi Szent László utcát Mautner Sándorról nevezik el. Az út Angyalföld egyik legfontosabb és leghosszabb közlekedési tengelye volt, amelynek környezetében iskolák, üzemek és mozi is működött.
Emberek ezrei laktak, dolgoztak vagy jártak nap mint nap a Mautner Sándor utcában. Nem csoda, hogy a név évtizedek alatt beépült a kerületiek szóhasználatába.
Maga Mautner is erősen kötődött Angyalföldhöz. Családja már az 1910-es években Budapesten élt, ő pedig a kerület iskoláiba járt. Tanult többek között éppen a Szent László utcai elemi iskolában is.
A család hosszú időn keresztül a Mohács utca 13. szám alatt lakott. Mautner Sándor 1916-ban szabótanonc lett, majd három év elteltével férfiszabósegédként kezdett dolgozni. A szabómesterség családi hagyomány volt: anyai nagyapja szabómesterként dolgozott.
Így tehát nem egy Angyalföldhöz alig kapcsolódó politikai személyiségről neveztek el egy utcát. Mautner életének jelentős része valóban ehhez a városrészhez kötődött.
Munkásmozgalmi mártírként őrizték az emlékét
A szocializmus évtizedeiben Mautner Sándort helyi munkásmozgalmi aktivistaként és mártírként mutatták be.
A róla szóló későbbi életrajzok szerint már a Tanácsköztársaság idején kapcsolatba került a kommunista mozgalommal, részt vett az 1930. szeptember 1-jei nagy budapesti munkástüntetés szervezésében, ifjúsági mozgalmakban dolgozott, röplapozott és a nyilasok ellen is fellépett.
Történetében olyan ismert kommunista ellenállók neve is megjelent, mint Ságvári Endre és Schönherz Zoltán.
Csakhogy a legújabb levéltári kutatás itt érdekes fordulatot hozott.
A legenda egy része valószínűleg utólag épült fel
Mautner Zoltán 2026-ban megjelent levéltári tanulmánya szerint Mautner Sándor valóban kötődött az angyalföldi munkásmozgalomhoz, és helyi szociáldemokrata tevékenységére is vannak adatok.
Az illegális kommunista mozgalomban neki tulajdonított jelentős szerep egy része azonban nem igazolható.
A kutatás során sem a túlélők visszaemlékezéseiben, sem a korábbi életrajz által megjelölt szakirodalomban, sem a fennmaradt rendőrségi iratokban nem találtak olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák a róla később kialakított teljes történetet. A levéltári tanulmány ezért arra jut, hogy a későbbi életrajzíró valószínűleg eltúlozta Mautner illegális kommunista tevékenységének jelentőségét.
Ennél is különösebb, hogy az 1970-es években készült, kiadatlan Mautner-életrajz bori munkatáborról szóló részében a kutató olyan szövegrészeket azonosított, amelyeket egy Auschwitz-Monowitz túlélőjének visszaemlékezéséből vettek át, a szereplők és helyszínek megváltoztatásával.
Vagyis az Angyalföldön évtizedekig utcanévként őrzött ember köré az államszocializmus idején részben olyan élettörténetet építettek, amelynek egyes elemei ma már nem tekinthetők hitelesnek.
Ez azonban nem teszi érdektelenné Mautner valódi történetét. Éppen ellenkezőleg.
Borba vitték munkaszolgálatra
Életének tragikus befejezése nem legenda.
Mautner Sándor munkaszolgálatosként a szerbiai Bor környékére került. Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben fennmaradt egy 1944. július 2-án Borból küldött tábori postai levelezőlapja is.
Családja 1944-ben veszítette el vele a kapcsolatot, és Mautner nem tért haza.
Halálának pontos története sokáig bizonytalan volt, és egymásnak ellentmondó változatok terjedtek róla. A legújabb kutatás alapján nagy valószínűséggel a flossenbürgi koncentrációs táborban vagy valamelyik altáborában halt meg 1944 novemberében vagy decemberének első napjaiban. Hivatalosan csak 1952-ben nyilvánították halottá.
A Mautner Sándor utca 1990-ben lett ismét Szent László út
Mautner emlékezete a háború után elsősorban Angyalföldön maradt fenn. Nem vált olyan országosan ismert kommunista mártírrá, mint több kortársa.
A legnagyobb emlékműve tulajdonképpen maga az utcanév volt.
Harminchét éven keresztül, 1953 és 1990 között szerepelt Mautner Sándor neve Angyalföld térképén.
A rendszerváltás után az út visszakapta korábbi nevét, és ismét Szent László út lett. Mautner neve lassan kikopott a hétköznapi használatból.
Teljesen azonban nem tűnt el.
A levéltári kutatás szerint a Szent László út néhány épületének falán még ma is megtalálhatók régi Mautner Sándor utcanévtáblák.
Ezek ma már apró helytörténeti emlékek.
Egy olyan korszak nyomai, amikor egy utcanév nem egyszerűen azt mondta meg, hol lakik valaki, hanem arról is mesélt, kit és milyen történetet kívánt megőrizni az akkori politikai rendszer.
Mautner Sándor valódi élete pedig talán érdekesebb annál a néhány mondatos hőstörténetnél, amelyet évtizedeken keresztül hozzá kapcsoltak.
Angyalföldi munkáscsaládhoz tartozott, itt járt iskolába, szabósegédként dolgozott, részt vett a helyi munkásmozgalomban, majd zsidó munkaszolgálatosként Borba került, ahonnan nem tért haza.
És bár a róla kialakított legenda egy részét ma már felülírják a levéltári dokumentumok, egyvalami biztosan megmaradt:
37 éven keresztül Angyalföld egyik legismertebb utcája őrizte Mautner Sándor nevét.
A Budapest Főváros Levéltára által közölt teljes kutatás itt olvasható: Mautner Zoltán: Mautner Sándor, egy angyalföldi munkásmozgalmi mártír
Fortepan / Obetkó Miklós: Országbíró utca, a felvétel a Szent László út (Mautner Sándor utca) kereszteződésénél készült.
Hozzászolások